Hogy is kezdjem? Kezdjük ott, hogy a csodálatos Greddy E-manage Blue hetek óta szivat, lassan már ott tartunk, hogy fizikai korlátait látom a berendezés tökéletes működésének. A Trust vállalat szerint támogatja az ECU-mat, szerintem meg a gyári motorvezérlőm nem úgy működik, mint azt ők képzelik. Írtam is levelet a supportjuknak, gondolom válaszolnak.... Úgy döntöttem a motorvezérlő projekt marad a téli időkre. Se időm, se kedvem, sem pedig kitartásom nincs most foglalkozni ezzel. A vicc az, hogy minden funkciója tökéletesen működik már, kivéve azt az egyet amiért megvásároltam. Az injektortáblán kívül mindent tudok írni :(. Ezenkívül ráállítottunk a kuplungra, megjavítottam a kipufogó dobomat, plusz néhány apróság, azért elegerésztem pár estét a kocsival ismét.

Szombat reggel miután megérkeztünk Kiskunlacházára, első dolgom volt, hogy felmérjem a pályát. Kicsit megijedtem, majd megkérdeztem Leslie-től, hogy ezt valóban komolyan gondoljátok? :D Ezt nekünk OBII-nek szántátok? :D Így van! - hangzott a válasz. Na jó ennek a fele sem tréfa gondoltam. A pálya gyakorlatilag egy 90 fokos "kanyarban" lett kialavítva, valahogy így: kiskunlachaza_keszulodes_ob2. A gyorsító szakasz meglehetősen hosszú, ebből egy nagyon tempós ívvel indul, majd egy nyolcast leírva, (egy b#szott szűk aszfaltcsíkon) visszacsatlakozik az első nagy ívre. A feladat derekas, oldjuk hát meg. 4 alkalommal tudtam edzeni és az utolsóra végül megtaláltam a helyes utat. A gyorsító szakaszon ~100km/h-t tudott elérni az autóm, majd innen harmadikban!, iszonyat durván elraktam kézivel. Az első ívet végig toltam háromban, majd az 1. érintési pontnál vissza kettő, terhelésváltás a visszafordítóra, ezután újabb terhelésváltás érintési pontra, majd mégegy a végén ahol néha szintén felszurkáltam 3-ba. Az autóm motorja fantasztikus, gyári hosszú végáttétellel simán viszi 3-ban, ezt nem gondoltam volna. Végre lett egy olyan gyors pálya, ahol kiderült:) Szóval sikerült összerakni végszóra.

Következett a kvalifikáció, ahol a 3. helyet tudtam elhozni, Szekeres Feri és Nagy István mögött. A pályáról még annyit, hogy mindenkinek meggyűlt vele a baja, nagyon komoly feladat volt. Egy igazán szép körhoz nagyon bevállalósan kellett autózni. Én mindig szépet szerettem volna mutatni, ezért inkább bevállalósan mentem, cserébe hibázgattam. Viszont így utólag visszagondolva, ilyen vagy hasonló pályákon szeretnék pl. jövőre edzeni, mivel csak ilyeneken lehet igazán fejlődni. Ezen a napon sajnos nem volt minden fenékig tejfel. A kuplungom ismét elkezdett szórakozni, most kiemelt, ellenben sokszor megcsúszott. Nehéz nap volt...  A TOP 16 küzdelemben Szerencsés Istvánt (BMW E36 M3) kaptam párnak. Egy átlagos körrel 12:8 arányban sikerült hoznom a meccset. És ez után következett a fekete leves. TOP 8 ban Egyed Isti szakkomentátorunkkal, csapattársammal kellet megküzdenem. Isti szerintem az egyik legjobb volt ezen a napon, most kijött a sokéves hachirokus tapasztalata és tudása. Felvezetőn brutál kört mentem, majd a mértet elizgultam, leestem a fűre, ennek ellenére nem vettem el, végigfűztem a kört, de rögtön tudtam, hogy ez nagyon kevés most. Következett Isti, és a rajt pillanatában eltört a gázbovden mozgató mechanika az autójában, így feladni kényszerült a küzdelmet. Szóval így jutottam tovább a TOP4-be. Ezen annyira felhúztam magam, hogy nem tudtam a továbbiakban elvonatkoztatni ettől, és egyszerűen nem bírtam a pályára összpontosítani. Szabályosan feldühödtem és szétestem fejben teljesen. TOP4-ben Dely Domonkos barátomat hozta a KO tábla. Felvezetőm felejtős lett, újra meglátogattam a füvet,  majd a mért körön elraktam kézivel 100ról olyan, de olyan szögbe, hogy egy kis butítást kellett belecsempésznem, hogy megforgás nélkül befejezhessem. Kevés lett, kikaptam. Maradt a bronzmeccs. Itt szóltam a szervezőknek, hogy nem szeretnék 2 kört teljesíteni, valamit furcsának éreztem a kocsin és gumim sem volt. Az egyetlen körömön természtesen kiraktam a fűre a gépet újra. Hát ez van, nagyon nem voltam formában a végére. A futamot Zotya(Ford Escort Cossie) nyerte, mögötte Dely Domonkos (BMW E30 335i), majd Szili Krisztián (BMW E30 335i) végzett. Ezúton is gratulálok mindhármuknak! Egy dolog bosszant, hogy csalódást kellett okoznom fiamnak, és 5. szülinapjára kupa nélkül tértem haza....

A TOP8-as esetem előtt viszont nagyon szép köröket tudtam produkálni, nagyon japános vagy Dénes Mikis:) drift megindításokat követtem el, öröm visszanézni a videókat, hamarosan megosztom Veletek. Mivel jövőhéten újra verseny, így már ma délután az ünnepi ebédet kipihenvén, újra dolgoztunk a kocsin, természetesen ZDomannal. Lekaptuk a váltót, kuplungot és felderítettük a probléma eredétét. A kuplungparát egy tömítés okozta, ami nem tömített 100%osan, és elengedett némi olajat a kuplungharangba, mely bekerülhetett a szerkezetbe. Nem bíztuk a véletlenre, kapott egyúttal egy másik szerkezetet (SACHS), a tárcsa új még, Kakucson már nem fog rakoncátlankodni. Ja és megállapítottuk, hogy levált némi futófelület az idei évben mindeddig csodálatos szolgálatot teljesítő TOYO Proxes T1 első abroncsaimról. Talán ez is hozzájárult a tegnapi rossz formámhoz?! Rendeltem egy pár Yokohama Parada-t, remélem beválik. A kocsi immár felkészítve Kakucsra, már csak egy gázbovden mozgató mechanika kell, mivel az átkerült a verseny után Isti kocsijába, hogy lábon tudjon távozni a pályáról. Kakucsringet szeretem, jó emlékeim vannak onnan, igyekszem hozni júniusi teljesítményemet, hogy szépen zárhassam a szezont ;)

Szervízcsapat ezen a versenyen is kifogástalan munkát végzett, köszönöm Nektek Sumy és ZDoman!